Dr. Estók Bertalanné Olivia honlapja

Élményeim...

Vörös Kolostor

2014 

A Vörös Kolostor nevét az építkezéshez használt vörös téglákról és a vörös cserepeiről kapta, 1320 után kezdték építeni. Nemzeti Kulturális Emlék. A kolostort a Balkánról menekülő karthauzi szerzetesek alapították, történetét a római kat. egyház két szigorú rendje írja, a másik a kamalduli szerzetesrend. A karthauziak 1320-1537-ig, a a kamalduliak 1711-1782-ig élték szigorú rend szerint életüket a kolostor falai között.

voros_kolostor_csapatunk.jpg

Kis csapatunk megkezdi látogatását a tutajozás után.

voroskolostor_kut.jpg

A kolostorban a szerzetesek 5 kutat ástak,ebből kettőt teljesen felújítottak 1958-1970 között. A képen látható kút 10,5 m mély.

*

voros_kolostor_kut_2.jpg

A Templom a rendházzal. Néhány helyen láthatjuk a következő feliratot: E.C.M.C. Eremus Conventus montis coronae. A Koronahegy remete-szerzete. Templom és rendfőnök háza közötti kút 7 m mély.

*

voroskolostor_napora.jpg

A kolostorban két napóra található. Az egyik a homlokzaton van. Napsütésben a római számok fölött egy konzol (fémkar) árnyéka mutatja 5-12 óráig az időt.

prior_haza.jpg

A második napóra a rendfőnök házán a délutáni időt mutatja.

voros_kolostor_faltoredekek.jpg

A Kolostor építészetében három korszakot ismerhetünk fel. 1.A karthauziak által épített cellák, refectóriumok a 14. században, gótikus stílusban. 2.korszak a 17. század közepén a lőrésekkel ellátott körfal építése (Rákóczi Pál és neje) A 3. korszak a kamaldulenziek a tornyot és mellékoltárokat építették.

voros_kolostor_freskok.jpg

Kapitula terem. Itt zajlott a szerzetesi élet legjelentősebb része, a prior-választás, novíciusok fogadása, a kolostori élet rendjének megtervezése, megbeszélése. A termet gótikus boltívhálózat fedi.

voros_kolostor_reszlet.jpg

*

voroskolostor_15.jpg

A Koronahegy látványa a Vörös Kolostorból. A középkorból egyetlen kolostor, ahol a szerzetesek celláinak elhelyezkedése eredetiben megmaradt.

voroskolostor_16.jpg

Remete Szent Antal templom a kolostor legszebb része. Az építőmesterek szigorúan betartották a karthauzi rend építési szokásait, előírásait. Az egyhajós templom hossza 35 m, szélessége 6,8 m.

voroskolostor_fooltar.jpg

Főoltár. A barokk faplasztikákat Riesmayer Dénes lőcsei fafaragó művész készítette, az aranyozás Reich János lőcsei festőművész munkája.

voroskolostor_17.jpg

1746-ban a kamalduliak felújították a templomot, olasz mestereket kértek fel a munkálatokra. Ők készítették a mennyezet stukkódíszítését.

voroskolostor_arkad.jpg

*

voroskolostor_evangelistak.jpg

 A négy evangelista: János, Lukács, Máté, Márk

voroskolostor_gyogynovenyek_3.jpg

A 18. században Matyasovszky László nyitrai püspök a kamalduli szerzeteseknek ajándékozta a kolostort, akik jelentős felújításokat végeztek az épületen. (Toronyépítés 1750) A kamalduliak komolyan foglalkoztak gyógyítással, gyógynövényeket gyűjtöttek, gyógyszereket készítettek, már akkor felismerték a gyógynövények jelentőségét a gyógyászatban. Mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, méhészkedéssel is foglalkoztak.  

*

voros_kolostor_alaprajza.jpg

Több legendát olvastam a Sziléziából származó Ciprián Fraterről, akit orvonak, gyógyszerésznek, botanikusnak és repülési kisérletező szerzetesnek tartottak. Nemcsak szerzetestársait, hanem a környező települések betegeit is gyógyította. 1766-ban a Herbár c. könyvében a Pieniny hegység és a Tátra 283 növényét írta le, rajzokkal kiegészítve.Állítólag 1768-ban a világ egyik legelső siklórepülését hajtotta végre. Nehezen hihető, de a legenda szerint a Három Korona szikláról berepülte a környéket.

*voroskolostor_gyogyszertar.jpg

 A konvent első emeletén Ciprián barát volt a gyógyszertár kezelője.Közép-Európa legrégibb gyógyszertárainak egyike volt.

voroskolostor_imaszoba.jpg

Imacella, mindegyik cella kis kertecskével állt összefüggésben, ahol a szerzetesek megáshatták  saját sírjukat is. A kamalduli rend lelki tökéletességre törekedett, elmélyültségre, magányra.Fehér ruhát (habitus)hordtak,derékon barátzsinórral átkötve. Fejük tetejét borotválták. Némasági fogadalomban éltek, csak december 28-tól január 2-ig beszélgethettek.

"Magányosan Istennel és Istenért élni"

 

*********************

Dunajeci tutajozás
2014
*

A PIENINY hegység, ami 10 km hosszú és kb. 4 km széles, déli részén folyik a Dunajec folyó, 30 kilométerre a Tátrától. A folyó arról is nevezetes, hogy anno ez volt a magyar-lengyel határ. A Dunajec folyó festői mészkőszirtek között kanyarog, igazán nagy élményt jelent gyerekeknek, felnőtteknek és az idősebb korosztály is biztonságban érezheti magát a tutajban, gyönyörködhet a meseszép tájban...

dunajec_tutajok_elokeszitese.jpg

Itt készítik elő a tutajokat a vízi utakra. Öt keskeny ladikot egymás mellé rögzítenek kötelekkel,fenyőággal díszítik. A fenyőágnak három szerepe van, ütközésnél véd, nem engedi becsapódni a vizet, ha felborul a tutaj, legyen mibe kapaszkodni...(?)

dunajec10.jpg

A Dunajec folyó a Magas Tátra északi oldalán ered, és a Visztulába ömlik.Van olyan része, amely 12 méterre szűkül össze, a legenda szerint Jánosik itt ugrott át a lovával menekülés közben...

dunajec_6.jpg

A Pieniny hegység hegyei a Dunajec két partján 500-600 méter magasak, fenyvesek. A hegység legmagasabb csúcsa a Koronahegy (TRZY KORONY) 982 m.

dunajec_8.jpg

"Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé.A fák alatt itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsillan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is, mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép előtt...(Wass Albert)"

dunajec_9.jpg

A tutajozást egyesület működteti, kb. 500 tutajos segít megismerni és végigcsorogni a folyó kijelölt szakaszán. Állítólag 3 évig tanulják a tutajozás mesterséget, komoly elméleti és gyakorlati vizsgát kell tenniük.

dunajec_11.jpg

"Gyökerek titkos írása az erdőn, ki fejti meg a zöldön messze kanyargó jeleitek? Hallgasd csak a völgybe lecsorgó patak moraját, nem hal meg soha az erdő, csak a fák.." (Vidor Miklós)

dunajec_12.jpg

A kedvesen kéregető vadkacsák velünk úsztak és elfogyasztották uzsonnánk egy részét... 

dunajec_part_1.jpg

Évente 250.000 utas gyönyörködik a tájban, továbbadva az élményeket. A jegyünkön ez áll: 10 km. 90 min. A jegy ára 10 €uro.

dunajec_part_2.jpg

Lengyel oldalon 1932-ben alapították a Nemzeti Parkot, (Pieniny N. P.)Szlovák oldalon 1967-ben. (PIENAP)

dunajec_part_4.jpg

A Dunajec határfolyó,neutrális területen folyik, a jobb oldala Szlovákia, a bal oldala Lengyelország területe.

dunajec_part_5.jpg

Pihen a tutajosunk...Bár 10-15 km-t utat tesz meg a tutaj, a kezdet és vég mégis 6 km-re fekszik egymástól..Szintkülönbség 36 m.

dunajec_tutajozas_csapatunk.jpg

Kis csapatunk gyönyörködik a tájban, igen nagy érdeklődéssel hallgatva szlovákul az idegenvezetést. A fotóért 3 €urót fizettünk, mindenki megvette, mert  szép élményeket idéz fel bennünk...

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 414
Tegnapi: 341
Heti: 1 182
Havi: 6 090
Össz.: 1 233 472
Oldal: Vörös Kolostor...Dunajeci tutajozás...
Dr. Estók Bertalanné Olivia honlapja - © 2008 - 2017 - esolivia.hupont.hu