Bélapátfalva. Ciszterci apátsági templom
Szeretem a templomokat. Minél több templomba szeretnék eljutni, rögzíteni az ismereteket és élményeket, valamint megosztani azokkal, akik rendszeresen látogatják a honlapomat.
Eger belvárosától 21,1 km-re a Bükk-hegységhez tartozó Bélkő lábánál található országunk egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma.
A ciszterciták 1232 május 16-án kapták meg az engedélyt a Bél nemzetségből származó II. Kilit egri püspöktől az apátság alapítására. A monostor virágzása a XIV. század végére és a XV. század elejére esik.
A templom háromhajós, kereszthajós latin kereszt alakú, torony nélküli, ( a ciszterci templomoknak nincs tornya),nyeregtetős épület. A templom építéstörténetében három építészeti stílus keveredik: a késő román, a német gótika és a barokk.
A képen a nyugati főhomlokzatot látjuk, a bélletes főbejáratot, fölötte a vörös és szürke kváderkövekből kirakott homlokzati részt és a rózsaablakot. A mellékhajóba nyíló kisebb bejárat a laikus testvérek (conversusok) közlekedésére szolgált.
A főhajó, a főszentély és a hajókat elválasztó árkádpillérsor.
A főoltár az 1800-as években készült, az oltárkép Mária mennybevitelét ábrázolja.
A déli mellékapszisban a Szt. Imre-oltár látható. Középen Szt. Imre kezében liliommal, balra Szt. István, jobbra Szt. lászló fából faragott szobrai. A szobrokat ifj. Bíró László faszobrász és restaurátor készítette, az ellopott eredeti szobrok mintájára.
Szent Anna oltár.
A szószék aranyozott faragott fa. Kosarán domborművek, XVI lajos stílusú.
Szószék. Jézus találkozása a szamaritánus asszonnyal.
Szószék. Jézus a megváltó. Jobbra a Magvető.
A déli mellékhajó és a laikus testvérek bejárata.
Az orgonakarzat. Az orgona 8 regiszteres, egy manuálos, Szabó Ferenc egri orgonaépítő készítette 1775-ben.
.
A templom melletti romkert.