Dr. Estók Bertalanné Olivia honlapja

Élményeim...

Eger nevezetességei

Templomok

Dr. Estók Bertalanné Kiss Olivia honlapja

Bazilika

eger_baz_le.jpg

Fotó: Marton Levente

VENITE ADOREMUS DOMINUM (Jöjjetek imádjuk az Urat) Mielőtt belépnénk a háromhajós, kereszthajós, kupolaboltozatos monumentális épületbe a lépcsőzet két oldalán megcsodálhatjuk Marco Cassagrande szobrait. Elől Szent István koronával és Szent László csatabárddal, mögöttük Szent Péter kulccsal és Szent Pál karddal. A főszékesegyház megrendelője a nagyműveltségű Pyrker János László érsek, tervezője Hild József, 1831-1836-ig épült. A homlokzaton a felirat: Decursu unius lustri exstructa. (öt év alatt felépítve)Hossza 93 m, szélessége 53 m, magassága 54 m. A főhomlokzat szobrai (5) és a domborművek szintén Cassagrande munkái. Az Isteni Igazság kerubja, a Hit, a Remény, a Szeretet és az Isteni Szeretet kerubja. A homlokzat előtti teraszon nyolc 17 méter magas korinthoszi oszlop áll.

A milleneumi kapun keresztül jutunk be az épületbe, amely bronzból és tölgyfából készült, alkotója Tóth Sándor. Magassága 711 cm, a domborművek mérete 80 x 100 cm. Az Egri Főegyházmegye történéseit, kiemelkedő személyiségeit jeleníti meg. Láthatjuk II.János Pál címerét és jelmondatát: "Totus tuus" (Egészen a Tied), Seregély István címerét és jelmondatát: "Christus est via, veritas et vita" (Krisztus az út, igazság és az élet). Fentről lefelé: Szent István király, Buldus püspök vértanú, Árpádházi Szent Erzsébet, Szent Hedvig, Hám János püspök, Kelemen diák, Eszterházy Károly püspök, Pyrker János érsek, a II. Vatikáni Zsinat, az Egri Főegyházmegyei Zsinat.

 A főoltárkép a forró olajba vetett Szent János mártíromságát ábrázolja, Danhauser József alkotása.(1835) Ha körbesétáljuk a templombelsőt a következő képeket láthatjuk: Michelangelo Grigoletti: Szent család; Giovanni Schiavoni: Krisztus a kereszten; Kracker Lukács: Szt. István felajánlja a magyar koronát Szűz Máriának; Kracker Lukács: Szt László leborul Szűz Mária előtt; Adeodato Malatesta: Krisztus megkeresztelése a Jordán vizében; Giovanni Busato: Szent Anna a gyermek Máriával. A nagykupolában a 4 evangelista látható, a hozzájuk kapcsolódó attribútumaikkal együtt. Máté az angyal, Márk az oroszlán, János a sas, Lukács az ökör társaságában. A kupola ablakai között a 12 apostol  freskóképe látható. A mennyezetfreskó Takács István mezőkövesdi festő műve(1950), amely János apostol  "Jelenések Könyve" alapján az Apokalipszist, a világ vége jövendöléseit jeleníti meg. "És az Isten majd letöröl szemükről minden könnyet és halál nem lészen többé sem gyász, sem jajkiáltás..." Jelenések könyve 21. fejezet 4. vers részlete olvasható a főkupolán.

baz_apokalipszis.jpg

 

A bejárathoz közeli kupolát szintén Takács István festette, aki a római Képzőművészeti Akadémián tanult, mélyen vallásos ember volt. A festmény két körmenetet ábrázol, amely az egri székesegyházból a római Szent Péter-bazilikába tart. Felsorakoznak a magyar történelem jelentős alakjai: Szent István, felesége Gizella királynő, fiuk Szent Imre, nevelője Szent Gellért püspök, mögöttük Szent László, IV. Béla és leánya Szent Margit, Szent Erzsébet, Hunyadi János, Mátyás király,Tomori Pál, Zrínyi Miklós, és Dobó István a hűség, a hazaszeretet, az elszánt küzdeni akarás jelképét megtestesítő egri vár kapitánya. Az egri főpásztorok csoportjában felfedezhetjük Eszterházy Károlyt és Pyrker érseket is. Czapik Gyula érsek vezetésével felsorakoznak a népviseletbe öltözött hívek is. Czapik érsek mellett áll Bordás kanonok, a a bazilika festésének irányítója. Maga a festő is látható sötét overálban, sapkával a kezében.   A kupolaboltozat csegelyeiben női szenteket látunk. (Sz. Margit, Árpád-házi Sz. Erzsébet, Boldog Gizella, Jolanta)   A jobb oldali hajó végén van a Könnyező Szűzanya kápolnája, itt található a Máriapócsról származó Mária-kép másolata, amelyet 1699-ben Imrelszky Péter festett. Az eredeti a bécsi Stefansdomban van. A kegykép 1715-ben és 1905-ben könnyezett, ebben a kápolnában őrzik a kis párnácskát, amivel a könnyeket felitatták. 

bazilika_orgona.jpg

A Bazilika orgonája

Az orgona 5 manuálos, 103 regiszteres és 8018 sípja van. Bartakovics Béla érsek hozatta a salzburgi Mooser cégtől 1864-ben. Kodály Zoltán ezt mondta róla: "az ország legorgonább-hangú orgonája" Nyáron a Bazilikában rendszeresen tartanak hangversenyeket.

A Szent Mihály harang 2001-ben került a helyére, az előző harangot (4350 kg) háborús célra 1944-ben elvitték. Passauban öntötték, két méter magas, 218 cm széles, 6015 kilogramm súlyú, 78%-a réz, 22%-a ón. A harangon Szent Mihály, Szűz Mária, Szent István, Szent János apostol domborművei láthatók.

eger_baz_alt_1.jpg

 

Az impozáns kripta három terme (téglalap, kör és nyolcszögletű) a kereszthajó alatt fekszik. Főpapok, egyházi személyek temetkezési helye, de a mai napig  temetkezési hely. Itt nyugszik a Bazilika építtetőjének, Pyrker érseknek a szíve, végakaratának megfelelően, "Egerért dobogott az, legyen az egrieké", teste pedig Lilienfeldben egy cisztercita kolostorban. 

pyrker_szive_2.jpg

Püspökök terme 

eger_baz_puspokok_terme.jpg

A székesegyháznak VI. Pál pápa 1970-ben a Basilica Minor rangot adományozta. 

bazilika_fooltar.jpg.bazilika_kegykep.jpg

            Bazilika Főoltár                       Bazilika Könnyező Szűzanya

bazilika_kracker_szt.laszlo_leborul_szuz_m._elott.jpg.bazilika_michelangelo_grigoletti_szent_csalad.jpg

      Kracker János Lukács                        Michelangelo Grigoletti  

Szt. László leborul Mária előtt                          Szent család 

 Minorita templom

eger_min_le.jpg

Fotó: Marton Levente

A Minorita templom Magyarország egyik legszebb barokk temploma. A templom különlegessége az, hogy a két torony közötti homlokzat nem egyenes, mint a többi magyar barokk templomoknál, hanem enyhén ívelt. A templom védőszentje Páduai Szent Antal, tiszteletére szentelte fel Batthyány Ignác püspök 1773-ban. A terveket Kilian Ignaz Dietzenhofer, a művészeti terveket Gerl Mátyás készítette. Az építőmesterek egriek voltak, Falk János és Nietschmann János. A főhomlokzatra 1771-ben helyezték el Szent Antal óriási méretű szobrát, amit demjéni kőből faragtak. Amint belépünk a templomba, feltűnik, hogy a két hátsó mellékoltár festett, mert az eredeti az 1827-es tűzvészben megsemmisült.  Szent Flórián páncélos katonai öltözékben (tűzoltók védőszentje) a lángoló tetőszerkezetű Minorita templom és rendház emlékeztet bennünket a tűzvészre. A főhajó háromszakaszos, a szentély egyszakaszos, vörösmárvány lépcsővel megemelt. A főoltár szürke tárkányi márványból készült. Szent Bonaventura és Szent Ágoston szobrát Hebenstreit József pesti szobrász készítette. A főoltárkép: Szent Antal előtt megjelenik Szűz Mária, Kracker János Lukács alkotása. (1771) A mennyezet-képek jeleneteket ábrázolnak Szent Antal életéből, a pozsonyi Raindl Márton munkája. Szt. Antal csodája, Szt. Antal karján Jézussal, Szt. Antal a halaknak prédikál, Szt. Antal halála. Mellékoltárok: Szent kereszt oltár, Fájdalmas Szűz oltár, Nepomuki Szent János oltár, Szent Anna oltár, Szent József oltár, Szent Flórián oltár. A templom szépségét fokozzák a gyönyörűen faragott tölgyfa padok, amelyből nem lehet két egyformát látni. 1769-70-ben készültek.

pan_11.jpg

 Panoráma fotó a templombelsőről

.min_3p1000598.jpg

                        Szent Kereszt oltár

eger_minorita_ereklyei.jpg

A Minorita templom ereklyéi (az oltár bal oldalán) IV. Béla király leánya, Szent Kinga lengyel királyné (1224-12929) ereklyéje, középen Nagy Lajos király leánya, Szent Hedvig lengyel királynő (1373-1399) ereklyéje, jobbra IV. Béla király leánya Boldog Jolán (1235-1298) ereklyéje.

 

min_ut_vacs.jpg

                Tabernákulum ajtón az  Utolsó vacsora

 A minorita rendház 1773-75 között épült, ma a Szent Hedvig Kollégiumnak ad otthont.

 

Rác templom

         rac_tem_2p1000616.jpg

.

rac_4.jpg

 

 A Szent Miklós Görögkeleti templomot 1785-1799-ig építették, Povolni János tervei alapján. A teplom különlegessége a Jankovics Miklós által faragott és Anton Kuchelmeiser bécsi festő által festett gyönyörű ikonosztázion. A templomhajó keleti falát teljesen beborítja. Mérete 10 X 12,5 méter, 60 táblakép található rajta. A diadalív magasságáig négy képszint helyezkedik el. Az alsó szinten: Istenszülő gyermekkora, Körülmetélés, A tizenkét éves Jézus a templomban, Jézus színeváltozása, Lázár feltámasztása, Pünkösd. Az első ikonsor: Szt. Dimitriosz, Keresztelő Szt. János, szeráf (ajtó fölött) Trónon ülő koronás Istenszülő, Trónon ülő koronás Krisztus, szeráf (ajtó fölött) Szt. Miklós, Szt. György. Második ikonsor: Istenszülő születése, Jézus születése, Jézus bemutatása a templomban, Jézus megkeresztelése, Utolsó vacsora (királyi ajtó fölött) Feltámadás, Hitetlen Tamás, Jézus mennybemenetele, Istenszülő halála. Harmadik ikonsor: Istenszülő megkoronázása, tőle jobbra és balra a 12 apostol. Az ikonosztázion záró párkányán Kálvária-csoport: Keresztrefeszítés, Istenszülő, Mária Magdolna,   János, százados, rózsa és szőlő indadísszel van körülvéve. Középen van a kétszárnyú királyi ajtó, mindkét szárnyán egy-egy ikon, bal oldalt Istenszülő, jobb oldalt Gábriel arkangyal. (örömhírvétel) Az oldalfalak mentén vörösfenyőből faragott székek vannak az idősek és a betegek részére, egyébként a hívek állva vettek részt a szertartásokon, ami sokszor 2-3 óráig is eltartott, a kórus énekének közreműködésével.

Servita templom 

servita.jpg

 A templom bejáratánál egy emléktábla jelzi, hogy 1728-1752 között épült fel a Servita templom. Mielőtt belépünk az egytornyos, egyhajós, oldalkápolnákból kialakított mellékhajós barokk templomba, csodáljuk meg kívülről is. A templom művészi értékéhez nagyban hozzájárul a torony szépsége és kecsessége, amelyet Barkóczy püspök geometrája, Hugo Maria Hazael szervita atya tervezett. A torony ereszpárkányán hagyma alakú nyolcélű bádogsisak van, ívesen hajlított homlokzattal csatlakozik a hajóhoz. A homlokzat hajlított falfelületén két félkörös szoborfülkét látunk. A fülkékben balra Benisi Szt. Ferenc, jobbra Sz. Pellegrin faragott kőszobrai láthatóak, Fábián mester alkotásai, 1763-ból. A főkapu Singer Mihály egri szobrász alkotása, 1752-ben készítette, deméndi kőből. Középen a szerviták Mária-monogrammja, fölötte a kórusablakig érő korona, jobbra és balra szárnyas angyalok.

Belépve a templomba, jobbra Szt. János, balra Mária faragott és fehérre festett szobrát láthatjuk, Singer Mihály kitűnő munkája. A főoltár szintén fából van, arany és vörös színűre festett, virág-, levél-, csüngőfaragvány díszítésű. Jobbra Szt. László, kezében bárd, balra Szt. István, kezében koronát tartó, aranyozott karcsú szobrai állnak. (a bélapátfalvi Püspöky-mellékoltár mesterétől) A főoltárkép, amely Balkay Pál olaj-vászon festménye 1828-ból, Szt. János evangelistát ábrázolja. Az oltárkép felett Mária megkoronázását ábrázoló üvegfestmény van, ami a szentély megvilágosítását is szolgálja. A diadalív jobb oldalán lévő mellékoltár képén Szt. Pellegrint látjuk ima közben, Michel József átfestett műve. A diadalív bal oldalán Szt. Klára mellképe, kezében az eucharistia, előtte könyv és liliom. Mária-oltár: empire veretdíszes sárgára és fehérre festett fa. A tabernaculum fölött üveggel fedett fülkében van elhelyezve a Pieta kegyszobor. Két oldalon Szt. János evangelista és Mária csodálatos szobra látható. Gyönyörködtetnek az üvegablakok is, amelyeket Dürer-metszetek alapján Kopp üvegfestő készített.

A rendház copf stílusban épült, jelenleg az egri Caritas működik benne. Refektóriumában két híres freskó található, Kracker János Lukács munkái 1779-ből. Az egyházi újságírás kiválósága Szaicz Leó is lakott az épületben.

 

ser_angyali_udv.jpg

                            Servita templom Angyali üdvözlet

 

ser_fooltar.jpg.serv_fajd_anya.jpg

                      Főoltár                                        Fájdalmas anya

 

ser_betlehem.jpg

                                  Servita templom, Betlehem

  Cisztercita templom

 

ciszterci_temp.jpg

 A Szent Bernát templom alapkövét már 1700-ban elhelyezték, de az építkezést csak 1730-as években kezdték el. A templom tervezője Pethő István jezsuita építész volt. A terveket Giovanni Battista Carlone átdolgozta, aki a rokokó ornamentika kedvelője volt. Több csapás érte a templomot az 1800-as években. Tűzvész, villámcsapás, földrengés okozott károkat, tépázta szerkezetét, ezért sokszor restaurálták . A homlokzaton lévő négy rokokó fülkében négy jezsuita szerzetes szobrait láthatjuk: Loyolai Szt. Ignác, Xavéri Szt. Ferenc, Kosztka Szt. Szaniszló és Régis Szt. Ferenc.

Főoltárépítmény: Két aranyozott stukkó szobrot láthatunk, jobbról Áron, kezében füstölő, lábánál tekercs; balról Melkizedek kehellyel és kenyérrel. Az attika párkányon fehér stukkó szoborcsoport lebeg, amely az ószövetségi véres áldozatot jeleníti meg. Középen a Megfeszített, jobbra Mózes, aki a gerendára csavarodó kígyóra mutat, bal kezében a törvénytábla. Lábánál az a férfi, akit megmart a kígyó. A bal oldalon Izsák fekszik, mögötte Ábrahám áll. Főoltárkép a kagylós pajzzsal koronázott keretben a Fekete Mária kegykép.(1770-es évekből) Mellékoltárok: Szent Bernát-oltár,(egykori Xaveri Szt. Ferenc-oltár),oltárkép: Szent Bernát, Ungvári Sándor festménye 1942-ben, a cisztercita rend 800 éves magyarországi jubileuma alkalmából. Szent Ignác-oltár, oltárkép: Szt. Ignác csodatételét ábrázolja, másolat, Michael József alkotása.  Szent Anna-oltár, oltárkép: Szent Anna a gyermek Máriával és Szt. Joachimmal. Kracker János Lukács egyik legjobb műve; Mária-oltár, oltárkép: Mária a gyermek Jézussal, a bécsi Burgkapelle kegyképének másolata; Szent Alajos-oltár, oltárkép: Szent Alajost ábrázolja az ifjak között,  mindkét kezében liliomot tart, ami az ifjaknak osztogat. Michael József alkotása. Szent Kereszt, a kereszt alatt Mária Magdolna térdel, jobb oldalon Keresztelő Szent János, balról Mária. Az angyalok Krisztus kínvallatásának eszközeivel ülnek. (szivacs, kalapács, Vernika-kendő, létra, lándzsa, kancsó, vessző, korbács)

 

Ferences templom

 baratok_berci.jpg

A ferences rendi szerzetesek temploma, amit az egriek Barátok templomának neveznek, a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére építették. A templom kéttornyos, egyhajós, háromszakaszos barokk épület, Govanni Battista Carlone tervei szerint 1736-1755 között épült. A kapuzat és a templom jobb oldalán lévő feszület a megfeszített Krisztussal és a lábánál térdelő Mater Dolorosa, Giovanni Adami kiváló munkája.(1793) Az oromfalon félkörös fülkében az Immaculata szobor, Steinhauser József alkotása. A kapuzat fölött A TE HÁZADAT SZENTSÉG ILLETI URAM zsoltárrészlet olvasható.

A szentély a magyar barokk templomok közül az egyik legszebb és legnagyobb oltár-architektúrával rendelkezik. Félgömb alakú baldachin zárja az oltárt felülről, olyan minha önállóan lebegne a térben. Jobbról Szt Joachim, balról Szt. Anna óriási méretű aranyozott szobra áll, Steinhauser József alkotása.

 Oltárképek

bar_krisztus_siratasa_1.jpg.bar_sz.anna_2.jpg

Krisztus siratása oltár              Szent Anna oltár

Carolus Unterhuber (1735)   Kracker művét átfestette Kiss Lajos

bar_sz._antal_3.jpg.bar_sz._ferenc_4.jpg

Páduai Szent Antal oltár       Szent Ferenc oltár

Huetter Lukács (1756)          Huetter Lukács (1755)

bar_szt._pe_sz.pa_5.jpg.bar_szt._erzs._6.jpg

       Szent József oltár         Szent Erzsébet alamizsnát oszt

      Stein János (1730)               Unghváry Sándor (1931)

bar.foolt.jpg 

A főoltárkép az angyalok által a mennybe vitt Szűz Máriát ábrázolja, Kronowetter Pál kalocsai festő műve. (1761) Mérete: 522x254 cm.

A vár felé eső toronyban van a 16 mázsás nagyharang, amelyet II. Rákóczi Ferenc adományozott a ferenceseknek. A harangot Kassán öntötték. Felirata: Haec campana donatur a ser. principe Francisco Rákóczi de Felsővadász Ecelesiac FF. Minor. Salvatorianor Agriensi.

                                Református templom

ref_temdsc_0057-2.jpg

 

 

 

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 31
Tegnapi: 473
Heti: 504
Havi: 4 996
Össz.: 1 285 309
Oldal: Eger nevezetességei. Templomok 1
Dr. Estók Bertalanné Olivia honlapja - © 2008 - 2017 - esolivia.hupont.hu