Dr. Estók Bertalanné Olivia honlapja

Élményeim...

Gárdonyi-ház Egerben és Agárdpusztán

Dr. Estók Bertalanné Kiss Olivia honlapja

.gardonyi_haz.jpg

Gárdonyi 1897-ben vásárolta meg ezt a házat végleges letelepedési szándékkal Egerben, a Sánc-negyed Hóhérdomján. Mielőtt beköltözött volna a házba, kedvére átalakíttatta. Megemeltette a falakat, nagyobb ablakokat csináltatott, új cserepeket rakatott fel, megoldotta a belső természetes világítást. Vele költözött Egerbe édesanyja és két fia, akiknek a szomszédban vásárolt házat. Ebben a házban születtek legértékesebb művei: Egri csillagok, a Láthatatlan ember, Az én falum, A bor, az Isten rabjai, Fehér Anna, az Ábel és Eszter...itt írta a Fűzfalevél-nyárfalevél c. verseskötetét.

.gardonyi_geza.jpg

Gárdonyi Géza (Ziegler Géza) 1863 augusztus 3-án született Agárdpusztán. Gárdonyban anyakönyvezték, innen vette fel a nevét. Édesapja Ziegler Sándor "Kossuth fegyvergyárosa", édesanyja Nagy Terézia, az anyai szeretet, a hitvestársi türelem mintaképe a nehéz szegénységben. Hét gyermeket szült, és mind a hetet eltemette. Az éltes kort csak Géza fia érte meg.

gardonyi_edesapja.jpggardonyi_edesanyja.jpg

 

Gárdonyi szülei

gardonyi_szulohaza.jpg

Gárdonyi Géza szülőháza Agárdpusztán.

gardonyi_szuletesi_anyakonyvi_kivonata.jpg

Gárdonyi Géza születési anyakönyvi kivonata

 

gardonyi_fiatalkori_kepe.jpg

Gárdonyi Géza fiatalkori képe

Középiskolai tanulmányait Patakon és Pesten végezte, majd Egerben szerzett tanítói oklevelet. 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát, de házasságuk nagyon boldogtalan volt, így 1892-ben végleg elbúcsúztak egymástól, elváltak. Három gyermekük született. (A negyediknek nem ő volt az apja, de nevére vette)

gardonyi_gyermekei.jpg

Gárdonyi Géza gyermekei: Sándor, Gizella, József. 1892. Győr.

Felesége a dabronyi plébános unokahúga volt, ő erőltette a házasságot, ő adta össze őket.(1885) Nem voltak egymáshoz valók. Gárdonyi József erről így ír: Felesége sem termetre, se lélekben nem hozzá való. Géza 172 centi magas, felesége 132. Korban ugyanígy: az egyik 22 éves, a másik 16. És lélekben szintén ez az aránytalanság, ha nem nagyobb. A bécsi nászútról már egy nap után hazatértek.

 A fiatal menyecske a "férjén uralkodni, de más férfiakat is  meghódítani" elv szerint élt. Gárdonyi azt hitte, hogy a fiatal nőt tudja értelmével, szeretetével alakítani, de belátta hamarosan, hogy tévedett. Házassága tragédiájáról soha nem beszélt senkinek, minden bánatát magába zárta, csak a regényeiben jelennek meg utalások a fájdalomról.

Isten szerint a házasság addig tart, ameddig a szeretet. Az ördög szerint: a gyűlöletben is halálig. (Földre néző szem)

Amely házasságban nincs egysége két szívnek, az a házasság bűn. (Az a hatalmas harmadik)

 Gárdonyi tanítóskodott, volt kántor-tanító, újságíró de mint író alkotott maradandót, sok-sok nyelvre lefordították műveit. Az Egri csillagok a legnépszerűbb, legolvasottabb regény napjainkban is.

.eloszoba._sandor_portre.jpg

Gárdonyi festménye: Sándor fiának a portréja. Sándor édesapja halála után féltő gonddal kezelte hagyatékot, a látogatóknak szívesen mesélt édesapjáról. Neki is köszönhetjük, hogy 1952-ben megnyílt az emlékmúzeum.

dolgozoszoba.jpg

Dolgozószoba. Abban az időben igen különleges megoldásnak számított a tetőmegvilágítás. Gárdonyit nagyon zavarta az alkotó munkában a kívülről bejövő zaj, így az ablaktáblákat bezárva kellő fény jött be a szobába, egyenesen az íróasztalára. A 11 méter hosszú dolgozószobát barnára színeztette, ez összhangban van a bútorokkal, és a pipázás okozta elszineződést is takarta. Könyvtára 10.000 kötetből áll. A könyvek idegennyelvű anyagában 16 nyelven írt művek találhatók.

.iroasztal.jpg

Íróasztala a dolgozószobában , írógépe, amelyen műveit írta és    Shakespeare mellszobra a tintatartón.

.cimbalom.jpg

 Hegedűn, zongorán és cimbalmon is játszott. 1922 szeptemberében, amikor már súlyos beteg volt, esténként hegedűn még játszott. Gounod: Ave Maria c. dala, majd a Közelebb, közelebb hozzád Istenem c. dal és utoljára a Darumadár fenn az égen...c. dalokat szólaltatta meg.

.haloszoba.jpg

Hálószoba. Gárdonyi vágyálma volt a rézágy, amit a polgári jólét szimbólumának tartott. 1922 október 29-én délután édesanyja kéri, hogy ne pipázzon amíg beteg, mire ezt feleli: -Nézze édesanyám. Inkább élek egy hétig, de jól, mint két hétig, de rosszul... Este a lelkiismeretes, jószívű ápolójának, Mátékovics Józsefné Milának a következőket mondta: "jó éjszakát Istennek legjobb angyala"...  Édesanyja és fiai éjfélkor vettek búcsút tőle, megcsókolták, mint minden este. -Jó éjszakát kedveseim!- mondta. Ezek voltak az utosó szavak, amik elhagyták az ajkát. Ezen a csillogó szép rézágyon hunyt el másnap hajnalban.

.mosdotal.jpg

Hálószoba. Szép és megkímélt állapotban van az öntöttvas kályha és az angol fajansz mosdó-felszerelés.

egri_csill_iroasztala.jpg

Ezen az íróasztalon született az Egri csillagok c. regény. A regényből Várkonyi Mátyás és Béres Attila készített musicalt, amelyet 1997-ben mutattak be, 1998- tól Az egri Gárdonyi Géza színház is műsorra tűzte, Beke Sándor rendezésében. 2006-ban a Csíksomlyói búcsún  Blaskó Balázs- Kelemen Csaba rendezésében élvezhették az előadást. Az Egri csillagok hangoskönyv formájában is megjelent, Bitskey Tibor színművész 20,5 óra alatt olvasta fel CD-re. A regény milleneumi kiadását Győrfi András festőművész illusztrálta. A regényt több, mint 20 nyelvre fordították le. Várkonyi Zoltán 1968-ban készült filmje tovább fokozta a regény népszerűsítését, kitűnő színészek jelenítették meg az egriek hősies küzdelmét a törökök ellen. Az egri Marcipániában látható Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász alkotása, kép Gárdonyiról, szék és a jellegzetes pipa.

.egri_cs._kezirasa.jpg

                         Gárdonyi kézírása: Egri csillagok

Dobó és a várvédők esküje: Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem igéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebbvaló parancsolatának. Isten engem úgy segéljen!

fekete_tamas.jpg

Az Egri csillagok c. regényt Fekete Tamás írta át Braille- írásra, hogy a sorstársainak is maradandó élményt jelentsen a könyv olvasása. Tamás 1985-ben született, 8 éves korában egy inoperabilis agydaganat következtében elvesztette látását. Édesanyja és Bakondiné Zsuzsa néni segítségével megtanulta a Braille-írást, 2003-2005- ig kitartó, lelkiismeretes és nagy kedvvel végzett munkával elkészült a mű. A család Gárdonyi és az Egri Csillagok iránti szeretete példaértékű, személyesen is megtapasztaltam. A regény részleteiből egy mondat után tudja Tamás idézni a szöveget, hű pontossággal. Meghatóan szépen elmodta Dobó imáját. Tamást 2009 október 7-én Eger M.J.V. Kulturális Bizottsága oklevél kitüntetésben részesítette. Az egri Fertálymesterek kitűnő munkájáért, kulturális tevékenységéért, jutalomban részesítették. A Sancta Maria Gimnázium diákjai Tamás tiszteletére lélekemelő műsorral kedveskedtek. Jó érzés volt eltölteni a családdal egy délutánt, igen kedves, egymást tisztelő, segítő és szerető, csodálatra méltó embereket ismerhettem meg.                                                                                          

 

egri_csill.jpg

Az Egri csillagok kötetei Braille-írással. Fekete Tamás munkája.

 

.titkosirasa.jpg

1915-től kezdte vezetni a naplóját titkosírással. A titkosírást 1960-ban fejtette meg Gilicze Gábor fordító és Gyürk Ottó honvéd alezredes.

Részletek Gárdonyi titkos naplójából…

-Az én életem gyötrő nyugtalanságok láncolata volt olyasmikért, amiket ha elértem, nem voltak  arányban az értük szenvedett gyötrelmekkel.

 

-Csak az az óra a miénk, amelyikben jól érezzük magunkat, a többi az ördögé.

 

-Okos ember nem haragszik olyasmiért, amin nem változtathat. Okos ember egyáltalán nem  haragszik.

 

-A legrövidebb levélben is kell valami kis művészi vonásnak lenni.

 

-Gondolkodásunk tengelye a fantáziánk. Ezzel búsulunk, örülünk, szeretünk, esünk kétségbe, házasodunk, imádkozunk.

 

-Az érzés csak érzéssel fogható fel. Nem elemezhető, nem bontható.

 

-Életem legnagyobb ostobaságai között a lelkem tokjának elhanyagolását ma, csaknem a temető kapuja előtt ismerem meg. (1922. márc. 13.) S ennek oka a "mens sana" rossz fordítása: nem "ép", hanem "egészséges".

 

-Az egészség négy feltétele: levegő, mozgás, napfény, víz.

 

-A házasság rózsás iga. Aki belédugja a fejét, véli, hogy rózsákba dugta. Rózsák leperegnek, lekopnak, s az iga marad. Józan szemmel ez tisztán látható, s voltaképpen nem házasodik senki, hanem egy nőt vesz el.

 

-A gyermek az örök tavasz, az ígéret, hogy földi testünk se vész el, mert hiszen előttünk látjuk újulásunkat; szemünket, hogy újra új; tagjainkat, hogy újra frissek.

 

-Igazi értékek csak azok a művek, amelyek minden műveltségű emberben azonos szép rezgést keltenek. Mint a Biblia, a lírai versek, általában a mély érzéseket hordozó művek, mint József története, Poe Holló-ja, Szabolcska Grand Café-ja, Szent Ferenc legendája, a Szózat, a Himnusz.

 

 .ujsagiro_ig._jegyzetfuzet.jpg

                 Gárdonyi újságíró igazolványa és jegyzetfüzete

Kevesen tudják, hogy Gárdonyi Géza a szerzője a karácsonyi éjféli misén énekelt "Fel nagy örömre"  c. dalnak.

Fel nagy örömre, ma született,

aki után a föld epedett;

Mária karján égi a lény:

isteni  Kisded Szűznek ölén.

Egyszerű pásztor jöjj közelebb,

nézd a te édes Istened!

 

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,

bársonyos ágya nincs neki itt;

csak ez a szalma koldusi hely,

rá meleget a marha lehel.

Egyszerű pásztor térden állj,

                   mert ez az égi s földi Király!                  

         .krisztus.jpg

.A hálószobában az íróasztal fölött Krisztus Pilátus előtt c. festménye, amelyet a Munkácsy képről, emlékezetből festett.

 

                       gardonyival.jpg

A kertben található szobor Somogyi Árpád alkotása. Egy interjúban így nyilatkozott: " Az én Gárdonyim a 40-45 év körüli írót ábrázolja, az egész kompozicióval az egyedüllétet, a gondolatokba elmerült embert fejezi ki." Az egyedüllétben ő is tévedett, hiszen mellette volt Mila, Istennek legjobb angyala, aki őrködött felette.

Gárdonyi Géza levele Eger polgármesteréhez. 1913.

Ahol Istent tisztelik, a tudományokat kedvelik, a hősöket megbecsülik, ott bizony más szemmel néznek a múltba is, a jövőbe is. Ott a lakosság gondolkodása felülemelkedik a föld porán....Becsüljük a békességet, melynek csendjében tudatosan gyűjtjük az erőt a jövendő időkre, amikor a népek kultúrájában is emelt homlokkal kell majd megállanunk.

Intelmek fiaimhoz

Ha bizonyosak lehetnénk januárius 1-én arról, hogy december 31-ikén meghalunk...
Milyen más lenne a gondolkodásunk, munkánk, magunk viselete.
Mennyi sok izgalmat ismernénk haszontalannak!
Mennyi sok emberre néznénk több szeretettel!
Milyen hálásak lennénk csak egy szép napos időért! Egy jó vacokért! Egy tányér ételért!
Milyen érdeklődés nélkül olvasnánk a politikát, börzét és nyílttéri nyilatkozatokat.
Milyen érdeklődés nélkül néznénk sok nyargalást, tülekedést, kiskalapácsot és nagykalapácsot, irigy nyálat és dühtajtékot, furkósbotot, rendjelet, rózsaszín levelet és selyemnyakkendőket. Pénzolvasást és telekkönyvi táblázásokat. S tovább is így.
Dehát terminus ismerete kell erre.

Részlet Az én falum c. kötetből

Én szeretek az lenni, ami vagyok. Én a falumban minden szíven és minden lelken uralkodom. Ez nekem öröm. És gazdag is vagyok. Istenem, de jó volna, ha mindig azt dolgozhatná az ember, amit akar. Hiszem, hogy nem lenne henye ember belőlem, és talán jobban használhatnék a társadalomnak, mint így ebben a kényszerű hivatalban.

Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi 1923.

"Életemben ide nyújtották nekem azokat a rózsákat, amelyeket csak halotti szemfödelemre várhattam volna, ez a nagy és nemes adomány megerősít engem lankadó munkabírásomban, és szent fogadalmakra kötelez. Munkálkodok tovább az Istentől nekem osztott szerszámmal - holtomig - a nemzet művelődéséért és Egerért" 

 

gardonyi_temetese.jpg

Gárdonyi Géza temetése, ravatalánál Kosztolányi Dezső mondta a búcsúztatót.

g.g._sirkertje.jpg

Gárdonyi Géza sírkertje az egri vár Bebek-bástyán. "Csak a teste"

Gárdonyi végakarata: "Íróasztalom legyen a síremlékem. Az az íróasztalom, ahol gondolataim testet öltöttek. Ahol lelkem és szívem minden érzése átömlött tollam vonásaiba"

 

Részlet Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi c. könyvéből

....Nehéz szívvel, mert nem tartottam meg végakaratát. Nem ragadhattam ki koporsóját akkor, amikor Eger város Gárdonyinak (Torday Ányos ciszterci tanár ötletéből) olyan sírhelyet szánt, hogy fájdalmamban is éreznem kellett a fenséges értelmű gondolatot s mellette Gárdonyi végakarata eltörpülését. Éreznem, hogy a sírhely, az egri várbástya, Gárdonyinak nem temetője lesz, hanem megdicsőülése. Éreznem, hogy mikor városa azt a hősök vérétől áztatott területet földjéből kiszakítja és Gárdonyinak adja, vele Gárdonyi nevét örökre sugároztatja majd a városra, a nemzetre, régi nagy házára és mindenüvé, ahol műveit olvassák...

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája:

"Ahogy múlik az idő, egyre többet hallok meg dédapám üzenetéből. Az ő egész életét a szolgálat jellemezte. Alapértékeit még fiatalon megfogalmazta, s ehhez egész életében hű maradt. Életelve volt az alázatosság, Krisztus követése, az emberi értékek tiszteletben tartása. Számomra is tiszteletre méltó, ahogyan ezekhez hű tudott maradni."

Juhász Gyula:

"Ő jelenti egy fáradt és beteg korban az idillt, egy harcos és recsegő-ropogó világban a csöndet."

Kosztolányi Dezső:

"A hajdani falusi tanító ma az egész magyarság tanítómestere"

********************

*****************

 Kedves tanítványomtól, Dobó Georginától kaptam egy Gárdonyiról szóló könyvet, aminek nagyon örültem. Még jobban annak, hogy olvasta a honlapomat és tudta, hogy mennyire kedvelem Gárdonyit. Ebből a könyvből szeretnék idézni, főleg azokat a mondatait, megállapításait, amiket ő mondott az életről, életéről, emberi kapcsolatairól, hogy még jobban megismerhessük és még közelebb kerüljön hozzánk.

Gyermekkoráról

"Én komoly gyerek voltam, nem az a kacagva futkosó, mint a legtöbb... egész gyermekkoromon átvonul, hogy soha nem veszekedtem, és soha senkit meg nem ütöttem"

Édesapjáról

Szabolcska Mihálynak írja: "Nekünk magyaroknak barátom legnagyobb büszkeségünk az ilyen Ziegler Sándorok!" Ziegler Sándor azok közé tartozott, "akik nemcsak az elbeszélt tárgyat tudták érdekessé tenni, hanem gondolataikból kétannyit adnak hozzá. Elbeszéléseiben a legkomolyabb történet is humorisztikus alakot öltött. Még szabadságharci élményeit is úgy adta elő, hogy mosolyogni kellett." Édesapja sokat olvasott a nehéz munka után,  élményeit megosztotta másnap a feleségével, elbeszéléseit a gyerekei is érdeklődéssel hallgatták.

Első olvasási élménye a Cervantes Don Quijote c. műve, ennek hatására választott újságíró korában álneveket: Don Gitárosz, Don Vigole, Ydragion, Don Copé, Grison...

Harmadikos gimnazista, amikor először ír verseket egy órás lányához, Zsuzsikához. "Zsuzsika az én szívemet tanította meg ketyegni."

Házasságáról

Az Álmodozó szerelem c. művében megjelenített Sándor és Hermina kapcsolata sokban megegyezik Gárdonyi házasságának részleteivel. Bár korábban írta a regényt, de a kiegészítéseket házasságkötése után tette bele. Hermináról:"A test az övé volt, de a lélekkel hiába kívánt társulni, nem tudott. Kacér volt a nő, érzékingerlő kis tündér, de az érzékek lángja ellobogott anélkül, hogy Sándor lelkét csak egy kissé is fölmelegítette volna" Felesége, Csányi Molnár Mária pontosan ilyen volt, ő sem tudta Gárdonyi szellemi igényét kielégíteni. " Sándor eszményít, Hermina világa pedig az érzékek körül csoportosul. A nő csak a piperézés és az élvezetek után sóvárog, ami gyűlöletes minden józan férfi előtt" 1893-ban ezt írja Szabolcska Mihálynak: Én 22 éves fejjel ugrottam a házasságba, és 7 évig búslakodtam...az én kedélyemen örökre ott a a kegyetlen forradás, és víg ember nem leszek soha - kivéve ha írok." Részlet a "naplójából: "Ennek a házasságnak vagy válás, vagy gyilkosság lesz a vége."

Az a Hatalmas Harmadik c. művében írja: "Szeretni, szívet összeolvasztani lehet, de az istenalkotta szerelembe beleordít a társadalom, beleátkoz az egyház..."

A nő szerepe

A nő szerepét az elkövetkezendő időkben így látja: " a jövő század nője nem a házasságnak nevelődik. Önálló egyén lesz, mint a férfi. Meg fog tanulni élni a férfi nélkül, mint ahogy ma a férfi meg tud élni nő nélkül. Megy hivatalba. Nyit kereskedést. Korlátlan ura szívének..."

A társas összejövetelekről:

"Minden ilyen mulatság után valami ürességet érzek lelkemben. Nem termékenyít. Nem érzem azt a lelkimegtalálást, amit csak egy virág látásakor is érzek. Elvesz belőlem, kiszárít. Lehangol." Részlet a naplójából.

A társadalmi igazságtalanságról:

Igazság a földön nincs! Magát a földet sem találom okosságnak.. Mire jó, hogy milliók gyomra bőg kenyér után, míg egyes gazdag disznók Karlsbadba mennek túltömött gyomrukat visszaerősíteni" 

A gyermekekről

"Az államnak arról is kell gondoskodnia, hogy a kiskorú ember ne legyen labdája a sorsnak."

Politikáról

"Dehát miért nem kötelező kelléke a becsületesség a politikának?"

"Csak az állam nagy és erős. Nincs olyan hajlék, ahová be ne tolja a kezét. Ma adót rabol, holnap legényfiút. Egyik markában a pénzünk, másikban az életünk."

" A méhkas, azt mondják, kicsiben képe az emberi államnak. Én azonban azt látom, hogy a méhkas állama tökéletesebb. Náluk a herék az alsóbbrendűek."

Eger

Bródy Sándor diáktársa javaslatára dönt az egri letelepedés mellett. Bóka László írja: "Elvonulása tüntetés mindaz ellen, amit Pesten látott, azért vonul el, hogy meg tudja őrizni emberi és írói tisztaságát."

Évekig tanulmányozza a szakirodalmat Az Egri csillagok c. regény megírásához. A magyar életet a török hódoltság idején, a török szokásokat, a törökök harcmodorát, bejárta hőseinek helyszíneit, elutazott Konstantinápolyba, bejárta a börtönt... mindent megtett, hogy hiteles regényt írjon Eger hősies küzdelméről.

"Az én nagy kérdésem ez volt: Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe."

Gárdonyi József szerint az író így értékelte regényeit: " Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem, Az Egri csillagok a legjobb regényem, és A láthatatlan ember a legkedvesebb regényem."

***

Mátékovics Józsefné Tóth Ilona, Mila, az "elhallgatott asszony"

Gárdonyi becézése szerint Mila, Milica, az író életének utolsó 15 évében jelentős szerepet töltött be. Sokkal több volt köztük, mint szerelem; hűséges lelki kapocs, szellemi társ, a családi tűzhely melegének őrzője, amit Gárdonyi egész életében nem kapott meg senkitől.

Az író a 20 évvel fiatalabb tanítónőt először Nagyváradon látja meg, majd találkoznak Egerben egy szüreten, aztán Gárdonyi a következő találkozóra viszi magával Az a hatalmas harmadik c. regényének díszpéldányát. Okos Miklós, aki személyesen is találkozott és jó kapcsolatot ápolt Milával ezt írja: "Igazi, erős, termékeny, nyugalmat adó kapcsolat szövődött közöttük. Az író hűséges társra talált."

Feszty Árpádné téves tájékoztatást ad az emlékirataiban, hogy Gárdonyi befalaztatta az ablakait. Azt hitte, miután nevelt lánya Feszty Margit visszautasította Gárdonyi leánykérését, az író ebbe beleroskadt. Pontosan az ellenkezője történt, ezután talált rá az igazi szerelemre, és jött ez a szívet melengető kapcsolat Milával.

A Milica-szerelem emlékét őrzi az Ősz van c. vers. (részlet)

A legnagyobb jó mit az élet ad

egy meleg kéz, mely kezünkben marad

S nem hagy el, velünk jő mind a végig,

ahol ágyunkat ásóval kimérik. 

Valóban, élete végéig kitartott Mila Gárdonyi mellett. Esténként az író a kertben felolvasta neki az aznap írt oldalakat. Ha késett, már üzent érte. Szenvedett a hiányától. Milának azonban férjhez kellett mennie Mátékovics Józsefhez, aki szintén az író szolgálatában állt. A Gárdonyi-házat azonban nem hagyja el. Rossz házasságot kötött, boldog csak Gárdonyival volt. Az író halála után elvált Mátékovicstól.

Dr. Matlák József Gárdonyi Géza otthona c. írásában azt írja, hogy az író halála előtt két kép volt a szobában, Petőfi képe és Mila befejezetlen portréja. Hová lett a kép? Miért nem említi meg Gárdonyi József Az élő Gárdonyi c. regényében Milát? Végakarata között az is szerepelt, hogy a fiai béküljenek ki... Ezekről nem olvashattunk... 

Mila egyedül éli le az életét, nappal festeget és írja az emlékiratait. Távoznia kellett az író halála után a Gárdonyi házból, ami nagyon megviselte. Barátnője Legányi Mariska adott neki szállást.  Esténként felvette a fehér ruháját és kisétált a várba, Gárdonyi sírjához. Amikor barátnője meghalt, a város gondoskodott róla, bekerült az andornaktályai otthonba. Itt hallgatott először rádióadást. 1963-ban hunyt el az "Istennek legjobb angyala."

 

 

 

 

 

 

 ********************************************************

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 405
Tegnapi: 341
Heti: 1 173
Havi: 6 081
Össz.: 1 233 463
Oldal: Gárdonyi-ház Egerben
Dr. Estók Bertalanné Olivia honlapja - © 2008 - 2017 - esolivia.hupont.hu