Michelangelo életéből részletek, dióhéjban...
Giorgio Vasari barátja és életrajzírója írta róla: Michelangelo azért jött a világra, hogy Isten példát mutasson általa művészeinknek: tanuljanak tőle, életéből tanulják meg a jó erkölcsöket és műveiből azt, ami az igazi és kiváló művészt teszi.
Szobrászmesterségben, festészetben, építészetben nem volt párja, emellett szerény, önzetlen, családszerető ember volt. Egy percig sem volt megalkuvó, őszintén kimondta a véleményét a pápának éppúgy, mint a segédjének. Ezt mondta magáról: "Az segít élni, ami mást megölne, parázzsal és lánggal táplálkozom." Művészete az emberről szólt. Sem tájat, sem épületet, sem csendéletet nem festett, minden művében az embert ábrázolta, alkotta meg, ma is utólérhetetlen módon.
Az "árnyékban izzó" Michelangelo 1475-ben született Capreséban. Édesapja podesta, majd vámtiszt volt. Édesanyját, Francescát 6 éves korában elveszítette. Imádta a márványt gyermekkorától kezdve, (csak érdekesség, hogy egy kőfaragó felesége szoptatta, ezért mondták róla, hogy a tejjel szívta magába a kő szeretetét) Sokat nélkülözött gyerekkorában, az édesapja és a nagybácsi is rendszeresen verte. Csak nagymamájától, Monna Alessandrától kapott megértést és szeretet, néha pénzt. 13 éves, amikor belép Ghirlandaio mesterhez, akinél elsajátította a rajzoláshoz szükséges ismereteket. Egy év múlva már Donatello tanítványának, Bertoldó mesternek a szobrásziskolájában dolgozott. 1490-1492-ig Lorenzo de' Medici pártfogása alá került, családtagként kezelték, rendszeres jövedelmet kapott.
Később ő tartotta el a 9 tagú családját életük végéig. 4 testvére volt: (Lionardo, Buonarroto, Giovansimone, Sigismondo) Az apja csak akkor írt levelet, ha pénzre volt szüksége, ostoba álomnak nevezte fia elszántságát. Sokszor ingyen dolgozott, ezért csak "kőfaragónak" emlegették. A szobrászműhelyben Masaccio másolása közben összeszólalkozott egy ficsúrral, aki irigyelte tehetségét. Torrigiani az orrára célzott ütésével, orrcsonttörést okozott, ami élete végéig nyomot hagyott az arcán. Csúnyának tartotta magát és kisebbségi érzése volt. Bár Lorenzo de' Medici tömlöcbe akarta záratni a verekedőt, de Michelangelo sohasem kívánta a személyes bosszút.
Lorenzo udvarában jól érezte magát, itt lett szerelmes Contessinába, Lorenzo lányába. Ez a plátói szerelem mindkettőjükben mély nyomot hagyott. Nemsokára bekopogott az igazi szerelem is, Clarissa Saffi személyében. Clarissa a gazdag de idősödő Marco Aldovrandi szeretője és kedvese volt. Marco megtanította a galamblelkű hölgyet írni, olvasni és a társasági élet szabályaira. Marco lakásán egy összejövetelen ismerkedtek meg. Clarissa érzéki nő volt, Michelangelo szerint hibátlan. Szépségével, közvetlenségével rögtön megbabonázta a művészt. A kölcsönös szerelmi vágy nemsokára beteljesült. Clarissa mindig kedvesen és megértően bánt vele amikor vissza-visszatért hozzá. Volt még egy plátói szerelme, Vittoria Colonna személyében, aki előkelő származású, művelt és mélyen vallásos szépasszony volt. Michelangelo 61 évesen ismerte meg, élete végéig szellemi társa és rajongója volt. Szerelméhez írt költeményei és levelei szerencsére fennmaradtak.
A Pietá, a Dávid (1501-1504), a Brüggei és a Doni Madonna, valamint a Cascinai csata megalkotása után elismert művész és tekintély. Ekkor még csak a 20-as éveiben jár. 90 évig élt, 13 pápa uralkodását érte meg. II. Gyula pápa bízta meg a Sixtus kápolna mennyezetének kifestésével (1508-1512). A pápa saját monumentális síremlékre vágyott, amihez Michelangelónak nem nagy kedve volt. 27 évig dolgozott rajta. A nagy tervekből lett a Vincoliban a világhírű Mózes szobor. VII. Kelemen pápa bízta meg először az Utolsó Ítélet megfestésével, amit III. Pál megerősített és támogatott. 61 évesen kezdett neki a munkának. IV. Pál (Caraffa) megvádolta eretnekséggel a freskó meztelen alakjaiért, nem sokon múlott, hogy megsemmisítik a freskót. IV. Pius pápa a kegyeibe fogadta és építészeti megbízásokat adott M.-nak.
Michelangelo 57 éves volt, amikor egy vatikáni ebéden megismerkedett a 22 éves Tommaso de' Cavalerivel. Tommaso nagy tisztelője volt a mesternek, és mivel festőművészi álmokat dédelgetett, megkérte M.-t, fogadja el tanítványának. A mesternek nagyon szimpatikus volt Cavalieri; előkelő származású, de szerény, intelligens, nem utolsó sorban szorgalmas és tehetséges ifjú volt. A 35 év korkülönbség jó hatással volt M.-ra, mellette fiatalnak, vidámnak és jókedvűnek érezte magát. Amikor M. a korát emlegette, Tommaso így válaszolt: "Mindenki olyan idős, mint a benne rejlő alkotóerő" M. így válaszolt: "Ahogy itt állok veled szemben, nem érzem az öregséget és nem félek a haláltól. Adhat-e bárki ennél nagyobb ajándékot embertársának?" Ha távol voltak egymástól, levélben tartották a kapcsolatot, a mester ellátta rajzokkal, tanulmányokkal és feladatokkal. Szonetteket is írt Cavalierihez, akinek a szépségét Isten ritka adományának tekintette. M. szerint ezt a férfialakot festette meg 24 évvel ezelőtt a Sixtus kápolna mennyezetén Ádám személyében. Kölcsönösen jó hatással voltak egymásra, mielőtt megismerkedtek, Tommaso ivott, nőzött, az éjszakai Róma lovagja volt. (Később, 38 évesen megnősült és fia született) Ő mutatta be M.-nak Vittoria Colonnát, M. későbbi szerelmét. M.-t 70 éves korában ugyanazzal vádolták meg, (szerencsére csak szóbeszédben), amivel Leonardo da Vincit az irigyek, a szakmai féltékenyek, a rosszindulatúak...Cavalieri ennek ellenére élete végéig hű barátja maradt M.-nak. Ott volt a halálos ágya mellett, neki mondta el M. a végakaratát. " A Santa Crocéba temessetek a családomhoz... Lelkemet Istennek adom, testemet a földnek, minden vagyonom a családomnak, a Buonarroti családnak..."
(Forrás: Condivi, Vasari, Irving Stone)
Firenze, Santa Croce-templom. Itt nyugszik Michelangelo, Rossini, Alfieri, Galilei, Machiavelli.
Michelangelo síremléke a Santa Crocéban Firenzében, Vasari tervezte. Bal oldalon a szobrászat, (Cioli) középen a festészet, (Lorenzi) jobb szélen az építészet (Giovanni dall'Opera)múzsái láthatók.
Michelangelo Arimathiai József figurájában sajátmagát mintázta meg.
Firenzei Pietát Michelangelo a saját sírjára szánta. Amikor elkészült a szoborral, elégedetlen volt vele és darabokra törte. Sikerült helyreállítani, 1722-től a firenzei Dómban láthatjuk.
A Rondanini Pietá Milánóban a Castello Sforzescoban van, 10 évig dolgozott rajta Michelangelo.
A Medici-kápolna
Lorenzo de' Medici síremléke(Az Est és a Hajnal)
Giuliano de' Medici síremléke(Az Éj és a Nappal)
Amikor megnyitották a látogatóknak a Medici-kápolnát, az Éj szobron találták a következő verset, Giovanni Strozzi (1517-1570) firenzei tudós kedves szavait. (Rónay György fordítása)
Az Éjt, amint édesen szendereg
előtted itt, egy angyal véste kőbe.
Alszik, tehát él. Nem hiszed felőle?
Ébreszd föl, és beszélni fog veled.
Michelangelo válaszolt a levélkére:
Aludni jó és kőből lenni még jobb,
még szégyen és gyalázat úr a világon.
Mily szerencse: se éreznem, se látnom!
Ne kelts föl hát, s ó! csendesen beszélj ott!
Michelangelo Madonnái:
Medici Madonna
Pitti Madonna
Tadeo Taddei Madonnája
Doni Madonna
A Brüggei Madonna
Michelangelo leveleiből: (amit én érdekesnek, megfontolandónak vagy humorosnak találtam)
Fivérének Giovansimonénak (1509.jún.)
Giovansimone, azt mondják: a jó ember, akivel jót tesznek, ezáltal még jobbá válik, de a rossz még rosszabbá...12 éve vándorlok egész Itálián ákeresztül, életem nyomorúságos volt azért, hogy családomon segíthessek; és most, hogy hozzáfoghattam a felemelésetekhez, te voltál az egyetlen, aki mindezt, amit annyi éven át és olyan sok fáradsággal felépítettem, újra szét akartad rombolni és tönkretenni.Krisztus testére mondom, ez nem fog bekövetkezni! Mert vagyok olyan ember, aki tízezer ilyennel is elbánik. Ezért térj észre, és ne vigy olyant kísértésbe, aki egészen más fajta, mint te.
I. Ferencnek, Franciaország királyának (1546. ápr. 26)
Nem tudom mi nagyobb a kegy vagy a csoda, hogy Felséged leereszkedik az ilyen magamfajtájú emberhez és ír neki, sőt kéri a munkáját... most már öregember vagyok és néhány hónapig még a pápa megbízásaival kell foglalkoznom...régóta szeretnék Felségednek valamit elkészíteni márványból,... De ha a halál félbeszakítaná ennek a kívánságomnak megvalósítását, és ha a túlvilági életben vésni és festeni lehetne, úgy ez bizonyára meg fogom tenni ott, ahol már nem öregszünk...
Lionardónak, unokaöccsének (1546.jun.)
..ne írj nekem többet, mert ahányszor levelet kapok tőled, lázas leszek: olyan fárasztó az elolvasása. Nem tudom, hol tanultál írni.
Fatuccinak (1547. ápr.)
...ha az ember meg akarja őrizni egészségét, és amennyire lehetséges, meg akar szabadulni minden kínzó bajtól, nincs a bolondságnál jobb orvosság...
Lionardonak, unokaöccsének (1548. márc.)
Legutóbbi leveledet tűzbe dobtam, mert sem sem elolvasni, sem megérteni nem tudtam, ezért nem is válaszolhatok rá. ..ha valamit tudatni akarsz velem keríts valakit, aki tud írni.
Lionardonak, unokaöccsének (1553.máj.)
Élj okosan és elővigyázatosan, és gondolj arra, hogy mindig több az özvegyasszony, mint az özvegyember.
Vasarinak (1554. ápr.)
Az ember ne nevessen, ha az egész világ könnyekben úszik.
**************************************************
Michelangelo mondásai:
Isten jobban szereti a függetlenség vágyát, mint a szolgalelkűséget.
Én csodálom az emberi testet, de Istent imádom, aki a csodát teremtette.
Minden szobor egy imádság.
Aki jelentéktelen emberek ellen harcol, nem nyerhet semmit.
Freskóimban nincs semmi szemérmetlen. Soha semmilyen műalkotás nem fakadt még ennyire az Isten őszinte szeretetéből.
...ha az életet szeretjük, akkor a haláltól, amely ugyanattól a kéztől származik, nem kell irtóznunk.
Aki mások nyomában jár, sohasem kerülhet elébük; aki maga nem tud jó dolgokat alkotni, másét sem használja jól fel.
...Ez az úr olyan, mint a szélkakas. Minden szél, amelyik belé fú, fordít egyet rajta.
A Szt. Péter templom építési bizottságába felvettek egy urat, akiről azt mondták, hogy a "szelleme nagy" Erre Michelangelo így válaszolt: Valóban, a szelleme nagy, kár hogy az esze kevés.
Egy napon egy pap barátja így szólt hozzá: Kár, hogy nem nősültél meg, most sok gyermeked volna és rájuk hagyhatnád nemes fáradozásod eredményeit. Michelangelo válasza: Nekem éppen elég feleségem a művészetem, amely állandóan gyötör, gyermekeim pedig az utánam fennmaradó műveim lesznek, amelyek, ha nem sokat érnek majd mégis élnek egy darabig...
( Fritz Erpel válogatásaiból, ami megtetszett)
**************************************************
Michelangelo versei
Dantéról (részlet)
I
Az égből jött, halandó lelke látta
a poklot és a tisztítóhelyet,
majd újra Istenhez emelkedett,
hogy az igazság fényét ránk bocsássa.
Dantéról (részlet)
II
Nem lehet érdeme szerint dicsérni,
mert szemünknek túl erős volt a fénye;
s könnyebb szidni a népet, mely lenézte,
mint legkisebb értékéhez felérni.
Alászállt, hol a bűnt jutalma éri,
hogy okuljunk, majd fölszállott az égbe;
kapuját a menny kitárta elébe,
hűtlen hona viszont bezárta néki.
.
Vittoria Colonnáról
Sok éven és sok próbán át, halála
küszöbén jut a bölcs művész odáig,
hogy amit lelke áhít,
a kemény márványból illőn kivésse.
Új dolgok magasába
csak későn ér fel- s egykettőre vége.
Mert így jutott, cserélve
sokáig arcot arc után, a szépség
teljére a természet a te drága
arcodban: annak is múlás a sorsa.
Ezért van, hogy a kétség,
a szépség örök árnya,
szomjam idegen táplálékkal oltja.
Ránézek alakodra, s nem tudom, mi az élet, mi a rontás:
e gyönyör, vagy a világösszeomlás.
.
Tommaso Cavalierihez
III
Szép szemeddel édes fényt láthatok,
mit vak szemeim már észre sem vettek.
A te láboddal hordozom a terhet,
melytől magam, sántán leroskadok.
Tollak nélkül, szárnyaddal szárnyalok,
a szellemeddel szállok egyre feljebb.
Hideg ködben égek, napon didergek,
pirulok, sápadok, ha akarod.
Csak egy vágyam van, a te óhajod,
gondolataim szívedből teremnek,
leheleted élteti szavamat.
Mint magában a Hold, olyan vagyok:
csak akkor látja az égen a szem meg,
ha sugarait ráveti a Nap.
.
A szerelem istenéhez
Vígy oda vissza, ahol vak hevemnek
zablája még nem volt, s féket nem érzett;
add vissza a derűs, angyali képet,
amellyel minden erényt eltemettek.
Add vissza sok fürgén s fáradva megtett
léptem, mely évvel rakva oly nehéz lett;
add vissza könnyem és tüzem, ha néked,
szeretnéd, hogy még örömet szerezzek.
S jóllehet a halandókkeserédes
kínjával táplálkozol, mit akarsz
egy megfáradt öregemberrel, Ámor?
Lelkem, közel a túlpart kútfejéhez,
leglágyabb nyiladnak is mint a pajzs,
s nem gyúl már tűz a kihamvadt zsarátból.
.
Árnyékban izzó élet
Csak égek tovább, ha már kioltott
a földön minden sugarat a Nap.
Mást gyönyör vár, rám fájdalom szakad,
s a földre rogyva sírok és jajongok.
Ha megölhetné valaki magát,
remélve, hogy holtában égbe léphet,
bízvást tehetné, akinek az élet,
bár szíve hű, keserű szolgaság.
De nem vagyok főniksz, mely, ha porát
Nap tüze éri, uj életre ébred;
ezért kezem lusta, és késve lépek.
Aki lovagolt egész éjszaka,
nappal olykor alhat, pihenni térhet;
így remélem, hogy annyi kín után
uram újra formát ad, újra éltet.
Nem tartós a jó, sem a rossz: csupán
egymással gyakran alakot cserélnek.
Toszkán mondások: (Irvin Stone könyvéből)
Ne keressünk a szamár hátán gyapjút.
Aki sántával járkál, maga is bicegni kezd.
Ha az Isten terhet rak valakire, hátat is teremt hozzá.
Szamár sorsában osztozik, aki aranyat visz a hátán és bogáncsot eszik.
Settignanói mondás: Aki a követ munkálja, maga is olyan lesz, mint a kő, kívül érdes, belül meleg.
A szarka szereti a szarka csörgését.
Igásló hátára ne terítsünk hímzett takarót.
***************************************************